Majd’ másfél hónapja kaptam ezt a levelet:
Tisztelt Cardioblog szerkesztők!
Rendszeresen látogatom az oldalukat medikusként sok érdekes EKG-t lehet találni. Pár nappal ezelőtt egy orvos ismerősömhöz bement egy beteg és a mellékelt EKG-t készítették róla és elkezdtünk róla beszélgetni de nem jutottunk dűlőre én védtem az állításomat ő az övét. Abban szeretném segítségüket kérni, hogy amennyiben mód lenne rá egy pár mondatban kiértékelni az EKG-t. Arra lennék kíváncsi, hogy milyen ritmus látható és annak mi az oka illetve a két bekarikázott ütésnek mi a magyarázata. Tudom, hogy ez az e-mail cím nem ilyen üzenetek küldésére való hanem a rejtvényre de nem találtam másik címet ezért küldtem erre.
Válaszukat előre is köszönöm szépen.
Ezt az egy elvezetést küldte levélírónk. Se több, se kevesebb nem ismert. Legyen ez a feladvány az évadzáró! Megfejtéseiteket 2012.07.07-én éjfélig küldjétek el! Utána eredményhirdetés.
III/19 megfejtés: pitvari tachycardia változó (3-2:1 arányú) blokkal
Évadzáró rejtvényünkre ismét sok megfejtés érkezett. Aki észrevette, amit észre kellett venni, az legtöbbször már helyes magyarázattal tudott szolgálni a levélírónk által beküldött érdekes EKG-ra.
Olvassuk Propofol megoldását:
Az utolsó fordulóra ismét küldenék megfejtést:
Szerintem a görbén egy300[~215- a szerk]/perc frekvenciájú pitvari tachycardia látható (bár egy elvezetés alapján a keletkezés helye kérdéses, valamilyen sinus reentry is lehet akár), ahol az átvezetés aránya 3:1, ami időnként (a két bekarikázott ütésnél) 2:1-re módosul (talán a légzés miatt...).
A QRS-ek elején, néha vele egybeolvadva látható P-hullám nem lehet az adott QRS-hez tartozó, ahhoz túl rövid a PQ távolság [...]
Illetve Omaster megoldását:
Az évadzáró feladványra a megfejtésem:
Az EKG-n 75/perc frekvenciájú, keskeny QRS komplexusok láthatók. Az ütések között tisztán láthatók P hullámok, azonban jobban megnézve, a legtöbb QRS kezdetét módosítja egy, a kamrai komplexusok mögött elbújó P hullám. Legjobban talán a nyolcadik és a tizedik ütés előtt tűnik fel. Valamint, ha a bekarikázott ütések T hullámait összehasonlítjuk a többi T hullámmal, akkor észrevehető, hogy különbözik a morfológiájuk; utóbbiakat kicsúcsosítja egy újabb P hullám. Ha lemérjük, akkor állandó PP távolságot, ritmusos, kb. 250/perc frekvenciájú pitvari működést kapunk, és mindezt valószínűleg a V2-es elvezetésben láthatjuk. A diagnózisom ezek alapján pitvari fluttern, a két bekarikázott ütés pedig a változó AV-átvezetés miatt érkezik korábban.
Az pitvar-kamrai összeköttetés olyan, mint egy ajtó. Egyszerre elválaszt, de össze is köt. Sok feladata közül az egyik az, hogy védje a kamrát a felülről, esetlegesen túl gyorsan érkező impulzusoktól, amik ha a kamrákra 1:1 arányban vezetődnének le, akkor akár haemodynamikai katasztrófa is bekövetkezhetne. Hasonló esettel még az első évadban találkozhattatok, ebben a bejegyzésben, amikor is egy pitvari tachycardia segítségével meg tudtuk határozni az AV csomó adott körülmények közötti Wenckebach pontját a felületi EKG-ról is. Ebben az esetben azonban 3:1 ill. 2:1 arányú blokkal vezetődnek le a pitvari ingerületek akár egy pitvari tachycardia, akár egy lassú fluttern vagy egyéb pitvari reentry is hozza létre (ebből az egy elvezetésből nem eldönthető). Tehát egy másod (magas) fokú AV blokk látható. Az AV csomó jelenleg ~80/perc frekvenciával tud felülről a kamrákra vezetni ingerületet, ami nem egy hibátlan teljesítmény. Lehet, hogy gyógyszer hatás gátolja ebben a feladatában. Még annyit hozzá lehet tenni a fenti gondolatokhoz, hogy a mellkasi átmenet jobbra tolt, azaz, ha egy felnőtt EKG-ját látjuk, valamilyen pulmonalis érintettség is felmerül, esetleg hypoxia vagy pont a tüdőbetegségre alkalmazott gyógyszer túlhatás is okozhatja a pitvari tachycardiát (de ezek már csak feltételezések).