Mi látható ezen a görbén?
Megoldásaitokat 2016.03.19-én éjfélig küldhetitek el az ekg.megfejtes@cardioblog.hu email címre! Mindenképpen írjátok meg, milyen álnéven szeretnétek részt venni az értékes nyereményekért folyó versenyjátékban!
Sinuatrialis Wenckebach periodicitás, BTSZB+ elsőfokú AV blokk
Olvassuk most Cerruti megfejtését:
A regisztrátumon megfigyelhető, hogy a (egyébként BTSZB mintázatú) QRS-eket P-hullám előzi meg, ahol viszont kimarad a QRS, ott nincs P-hullám sem (legjobban a II-V1 elvezetésekben látható). Leginkább a teljes egészében látható, hat ütésből álló ciklus során figyelhető meg a P-P intervallumok fokozatos rövidülése is [...] A pausát is magába foglaló P-P intervallum rövidebb, mint a pausát magába nem foglaló legrövidebb P-P intervallum kétszerese. Ezek együttvéve I-es típusú, másodfokú sinoatrialis blokkra (SA Wenckebach blokk) jellemzőek, véleményem szerint a rendelkezésre álló regisztrátumon ez okozza a pausákat.
RF helyesen még azt is hozzáteszi, hogy:
az ingerületvezető rendszer kiterjedt (több szintű) betegségére utal az SA-blokk mellett meglévő a határérték PQ és a BTSzB.
A sinuatrialis (SA) blokkok testfelszíni EKG-val történő differenciálása a másodfokú SA blokkokra korlátozódik. Ha a szünet egyezik két PP intervallummal, akkor Mobitz II-es típusúról beszélünk, ha pedig a pauza előtti PP távolságok progresszíven csökkennek (legkifejezettebb az első ciklusban) és a szünet hossza kisebb, mint két PP távolság összege, akkor pedig Mobitz I-es típusról (Wenckebach periodicitásról). Megjegyzendő, hogy a PP távolságokra az autonóm tónus változás is hatással van, így nem mindig kapunk teljesen tiszta képet.
E feladvány kapcsán még azt érdemes észrevenni, hogy a blokk utáni első PQ távolság egy kicsivel rövidebb, mint a blokk előtti. Ez azért van, mert az AV csomónak több ideje volt pihenni, jobban, gyorsabban le tudta vezetni a supraventricularis ingerületet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy AV blokkról lenne szó. SA blokkban azt látjuk, hogy nincs morfológiai változás (nincs P, ami kimaradna, ami deformálná a többi hullámot). A P-t mindig ott, abban az elvezetésben érdemes keresni, ahol a legjobban látszik, ahol kicsi a többi hullám amplitúdója. Leginkább a T-vel szokott versenyezni. Jelen feladványunkban talán a II-es elvezetés volt a legalkalmasabb, ahol is a T izoelektromos volt. Figyeljük meg most itt a SA Wenckebach periodicitást, illetve, hogy hogyan csökkent le átmenetileg a PQ távolság a szünet után (ami nem az SA Wenckebach részjelensége)!
A 92 éves nőbeteg ingerképző és ingerületvezető rendszere szinte minden szintjén érintett, azonban semmilyen számadat, illetve a klinikum sem szólt amellett, hogy pacemaker implantációra szorulna.
Másodfokú, Mobitz I-es típusú sinuatrialis blokkal korábban ebben a feladványban találkozhattunk.