Cardio Blog

IX/20 Melyik ág érintett?

| Nincs hozzászólás

A következő szép felvételt rendszeres “beszállítónktól” Farkas Lászlótól kaptuk aki a makói mentőknél dolgozik. A 90 éves férfiról mellkasi panaszok miatt készült EKG.

Az alábbiak körül mi látható rajta?

  1. Jobb kamrai infarktus
  2. CX elzáródás
  3. Kettős lokalizációjú, anterior és inferior infarktus (LAD és domináns RCA szimultán elzáródása)
  4. Egy extrém hosszú (ún. wraparound), az inferior falat is részben ellátó LAD középszakaszi elzáródása
  5. Pericarditis

 

 

 

 

 

 

 

 

Jobb kamrai infarktus

Az izolált jobb kamrai infarktus, az RCA-ból eredő jobb kamrai ág kizárólagos elzáródása rendkívül ritka jelenség. A hagyományos, 12 elvezetéses görbén a jele a V1-3-ban látható ST-eleváció, ami nem tévesztendő össze proximalis LAD elzáródásával. A jobb kamrai infarktus felismerése azért fontos, mert az ellátása némileg különbözik a STEMI általános terápiájától, ugyanis életveszélyes lehet a preloadot csökkentő szerek (nitrát, béta blokkoló, nagy mennyiségű morfin, diuretikum stb) alkalmazása és sokszor masszív folyadékbevitelt igényel. A jobb kamrai infarktus az inferior lokalizációjú szívinfarktusok akár 40%-át is kísérheti.

Érdekes jelenséget figyelhetünk meg akkor, amikor egy jobb domináns rendszerben -azaz egy olyan coronaria anatómia mellett, ahol a jobb coronaria adja a hátsó interventricularis ágat- egy proximalis -azaz a jobb kamrai ág leadása előtti- elzáródás jön létre. Ilyenkor ugyanis a jobb kamrai infarktus miatti a V1-3-as elvezetésekben megjelenő ST-eleváció vetekedik a posterior fal infarktusa miatti hátsófali ST-eleváció tükörképeként megjelenő, V2-4-ben legnagyobb kitérést mutató anterior ST-depressziókkal. Ez a helyzet a legtöbbször izoelektromos vagy deprimált ST-szakaszokat eredményez a nagyobb bal kamrai izomtömeg miatt. Ezért alkalmazzuk a jobb oldali RV4-es kiegészítő elvezetést, ami a V4-es elvezetés a test középvonalára tükrözötten, a jobb mellkasfélre felhelyezett elektródája (jobb V. bordaköz medioclavicularis vonal). Ha itt ST-eleváció látható pozitív T-hullámmal, az 88-100%-os szenzitivitással és 78-87%-os specificitással egyértelművé teszi a jobb kamrai infarktust. Azonban jó tudni, hogy 1mm-t meghaladó ST-elevációt csak akkor várunk ha nagy (2mm<) ST-eleváció látható az inferior elvezetésekben, másrészt órák elteltével az RV4-ben látható ST-eleváció gyakorta visszafejlődik

Tehát a RV4 elvezetés hiányában, a hagyományos 12-elvezetéses görbe alapján jobb kamrai infarktust akkor állapíthatunk meg:

  • ha kizárólag V1-3-ban látható STE,

ha a az STE III> STE II (ez RCA occlusiot igazol) és

  • V1-ben az ST-eleváció nagyobb, mint V2-ben vagy
  • V1-ben izoelektromos, vagy éppen egy kicsit emelt az ST, szakasz V2-ben pedig deprimált, akkor az már jobb kamrai infarktusra utal, pláne, ha mint a mostani esetünkben V3-ban is ST-eleváció látható.

Néha elgondolkodtató, hogy miért látni egyszerre az anterior fal reprezentánsaként számontartott V3-ban és az inferior elvezetésekben is szimultán ST-eleváció. Ilyenkor felmerülhet bennünk:

  • az ún. wraparound -azaz egy egészen hosszú,  az inferior falat is részben ellátó- LAD elzáródása. Ilyenkor azonban nemcsak V3-ban, hanem végig, V6-ig is ST-elevációt várunk és ilyenkor a II-ben nagyobb az ST-eleváció, mint a többi inferior elvezetésben. Korábban erről ebben a bejegyzésben olvashattunk.
  • a nagyon ritka kettős lokalizációjú szívinfarktus
  • és pericarditis is, amikor is az ST-elevációk ugyancsak nem feleltethetők meg egyetlen coronaria ellátási területének

A V3-ban látható STE tehát létrejöhet úgy is, hogy a jobb kamarai infarktus miatt a jobb kamra ballonszerűen kitágulva elfoglalja az V3 elvezetés alatti területet is.

Inferior STE és V2-ben ST-depresszió létrejöhet domináns CX elzáródása esetén is, de akkor az STE nem nagyobb III-ban, mint II-ben és V2-4-ben végig ST-depressziót várunk.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!