Egy 65 éves, suboptimálisan kezelt hypertoniás, dohányzó nőbeteget orvosi ügyelet utalja SBO-ra. A beteg elmondása szerint egy héttel korábban terhelésre lapockatáji hátfájás jelentkezett légszomjjal. Azóta nyugalomban és terhelésre is 2-3 óránként ismétlődik változó időn belül spontán szűnő mellkasi panasza, amihez fulladás, verejtékezés társul, a torokszorító érzés a nyakon a fül irányába illetve a bal karba is kisugárzik. Hányinger, öklendező nyákos hányás is volt. Fekvő helyzetből felülve talán javul panasza, friss levegőn nem oldódik.
Mi látható az aktuálisan panaszmentes beteg EKG-in?
- Wellens-szindróma EKG-képe
- Cor hypertonicum okozta balkamra hypertrophia és következményes bal kamrai strain bifázisos T-hullámokkal
- Negatív U-hullám által jelzett súlyos myocardium ischaemia
- Hányinger okozta markáns vagotonia EKG-jelei
- Tüdőembólia EKG-képe
Wellens szindróma
A típusos angina pectoris tünetegyüttesét elmondó nőbeteg EKG-in Wellens-szindróma EKG-képe látható.
Klinikai jelentőségét az adja, hogy nagy myocardiumtömeget veszélyeztető, fenyegető proximális LAD (bal elülső leszálló) coronariaocclusiora hívja fel a figyelmet.
A folyamat során egy vasospasmus, vagy sokkal gyakrabban instabil pakk okozta thrombotikus occlusio miatti claudicatio átmeneti anterior ST-elevációt hoz létre. A spontán, vagy gyógyszer okozta spontán recanalizáció során az ST-eleváció visszafejlődik és ún. reperfúziós negatív T-hullámok alakulnak ki. Attól függően, hogy milyen fázisban látjuk a már aktuálisan panaszmentes beteget, az EKG-kon ilyenkor már nem figyelhető meg ST-eleváció, hanem pozitív-negatív (és nem a strainre jellemző negatív-pozitív) T-hullámok észlelhetők V2-4 (anterior) elvezetésekben, amik később szimmetrikus szárú, mély, negatív T-hullámokba mennek át. Nem tévesztendő össze a negatív U-hullám által jelzett súlyos szívizomischaemiával! Ha az ér újra elzáródik, akkor először pozitívvá válnak a T-k (ún. pseudonormalizáció), hyperakut T-hullámok alakulnak ki, majd újra megjelenik az ST-eleváció.
Figyeljük meg, hogy esetünkben a betegnél a nyugalomban megjelenő újabb mellkasi panaszai során hogyan alakult a repolarizáció:
Nemcsak az anterior elvezetésekben látható a pseudonormalizáció, hanem az inferior elvezetésekben is kezd kifejlődni az ST-eleváció.
A Wellens-szindrómára jellemző, hogy a definitív necrosis kialakulása előtt, a claudicatio fázisában, éppen panaszmentes állapotban láthatók az EKG-jelen. Tehát nem alakul ki a necrosisra jellemző praecordiális Q-hullám vagy R-redukció. A szívspecifikus biomarkerek nem, vagy éppen hogy csak emelkedettek.
Ezeknél a betegeknél nem szabad ergometriát vagy egyéb ischaemia provokációs tesztet végezni, hanem sürgető coronarographiára kell őket irányítani. (Figyeljük meg ebben a korábbi feladványban,mi történt, amikor ergometriát végeztek Wellens-szindrómában!)
A betegnél elvégzett sürgető coronarographián a következőt találták:
A feladvány szomorú aktualitását az adja, hogy 2020.június 9-én elhunyt Hein JJ Wellens Professzor Úr (1935-2020). Mark Josephsonnal 1981 óta 35 éven keresztül minden évben megtartották híres EKG-kurzusukat Európában és az Egyesült Államokban is. (Az egyik legutolsó kurzuson készültek ezek a felvételek 2015-ben, Berlinben.) Kiegészítve egymás kiváló oktatásai módszereit, világos, logikus magyarázataikkal és szenvedélyükkel több ezer kardiológusba plántálták az EKG-analízis iránti lelkesedést, mely végső soron több millió beteg előnyére szolgált. Mark Josephson 2017-ben bekövetkezett halála után most egy újabb kiváló elektrofiziológus tanár, iskolateremtő mester távozott el. A legnagyobbak között fogunk emlékezni rá. Isten nyugosztalja!
