Cardio Blog

XVI/4 Mi a klinikum?

| Nincs hozzászólás

A klinikum ismerete nélkül mi a differenciáldiagnosztika szempontjából felmerülő alábbi lehetőségek közül az alábbi EKG-mintázat magyarázata?

  1. Lezajlott inferoposterior infarktus (domináns RCA elzáródás)
  2. Akut koronária szindróma Aslanger mintázattal
  3. Preexcitáció
  4. Septalis dominanciájú bal kamra hypertrophia
  5. Tüdőembólia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Járulékos köteg okozta preexcitáció

Nincs EKG beteg és klinikum nélkül. Ugyanaz az EKG karakterisztika - például egy S1, inkomplett JTSZB és V1-3-ig T-inverzió - akut tüdőembóliára utal egy elhízott, malignomával élő 75 évesnél, aki egy hosszú repülőút után hirtelen fulladni kezd, de teljesen normális jelenség lehet egy 11 éves kézilabdázó kislány esetében.

Aktuálisan az inferior elvezetésekben látható patológiás Q, a V1-ben látható RS morfológia és nagy R/S arány, a jobbra tolt mellkasi átmenet és repolarizációs eltérések: III-ban jelzett ST-eleváció, az anterior elvezetésekben pedig jelzett ST-depressziók vethettek fel differenciáldiagnosztikai kérdést.

A klinikum ismerete nélkül is árulkodó volt azonban az anterolateralis elvezetésekben mutatkozó pozitív delta-hullám, ami a PQ-t lerövidítette, a QRS-t előrefelé kiszélesítette. A kiszélesedő QRS-ként megjelenő depolarizációs abnormalitást szekunder repolarizációs abnormalitás követi ST-depresszió formájában. Ha nagyobb lenne a delta-hullám és még jobban kiszélesedne a QRS, akkor mélyebb ST-depressziót várnánk. (Ebben a korábbi rejtvényben például olyan nagy mértékű volt a preexcitáció, hogy a delta-hullám okozta kiszélesedés komplett bal Tawara szárblokkot mímelt jelentős repolarizációs eltéréseket eredményezve.)

Ha a szívre a épp az ellenkező irányból ránéző elvezetésekben mutatkozó mintázatot nézzük, ott a pozitív hullámok - lám - negatívak és fordítva. A bal oldali elvezetésekben látható pozitív delta hullámnak itt negatív a polaritása, az ST-depresszió helyett pedig ST-eleváció mutatkozik.

A preexcitáció rengeteg eltérést tud mímelni, ami miatt sokszor okozhat differenciáldiagnosztikai kihívást. Az inferior Q és STE, V1-ben látható RS mintázat, a V1 ben mutatkozó R/S> 1 arány lezajlott inferoposterior és/vagy jobb kamrai infarktust juttathatja az eszünkbe, utóbbi a III-ban megjelenő STE-val együtt tüdőembóliában is előfordulhat. Ha ACS-re utaló klinikumunk van, akkor az Aslanger-mintázat jelezte többér betegség melletti, inferior falat ellátó coronaria occlusio lehetősége is felmerülhet, amikor is izoláltan csak a III-as elvezetésben mutatkozik STE az inferior elvezetések közül. Hasonlíthat a Q-hullám a septum megvastagodására utaló Q-kra és V1-ben lévő magas R-hullámra a hypertophiás cardiomyomathiában látottakhoz is. De ott a Q-hullámok általában keskenyek (<40ms). Kiváltképp megtévesztő ilyenkor, hogy az eltérő aktivációs szekvencia okán a QRS amplitúdók nagyobbak lehetnek, mivel a normálisan egymást antagonizáló (és kioltó) vektorok nem szimultán jelennek meg a depolarizációkor.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!