“Már pedig ilyen állat nincsen” 2.
Nincsen? De van. Az elektródák megfelelően vannak felhelyezve, nincs pacemakere, járulékos kötege, ionzavara a betegnek. Próbáljuk meg értelmezni a széles QRS-es EKG létrejöttét a NYHA III-s stádiumú DCM-es nőbetegnél!
A megfejtéseket továbbra is az ekg.megfejtes@gmail.com címre várom.
Kilencedik rejtvény megfejtés
Nehéz pontos nevet adni a kilencedik rejtvényben megjelent EKG-nak.
Amikor széles QRS-t (120ms<) látunk, azt kell végiggondolnunk, hogy mi okozza azt, hogy a kamraizomzat egyes területei egymáshoz képest időben jelentős késéssel aktiválódnak. Okként leggyakrabban az szerepel, hogy az ingerület részben vagy egészben valamiért nem az előre kiépített autópályákon, azaz a Tawara szárakon fut le, hanem a lassabban vezető munkaizomzaton keresztül terjed illetve, hogy a munkaizomzatban a sejtről sejtre történő lassú ingerületvezetés valamilyen okból még tovább romlik. Jelen esetben a preexcitatio, az ionzavar, a kamrai pacemaker lehetősége kizárható volt.
Ha szárblokkra gondolunk, a V1 elvezetés QS komplexumát nézve semmiképpen sem merül fel jobb Tawara szárblokk, ha a V6-t nézzük, a mély S hullám alapján talán igen. A tengelyállást vizsgálva bal posterior fasciculus blokkra jellemző extrém jobb deviációt látunk. Ám hemiblokkokban nem jellemző a 120ms-nál szélesebb QRS. Ha hozzáadjuk a DCM-s kórtörténetet, önmagában a károsodott munkaizomzatban terjedő lassabb vezetés viszont már koplettálhatja a képet.
Ne hagyjuk szó nélkül a 160ms-os PQ távolság majd' egészét kitöltő P hullámo(ka)t. II-III-aVF-ben és V6-ban szinte teljesen különválik a jobb- és a bal pitvar pozitív aktivációja, V1-ben és V2-ben pedig markánsan bifázisos. Erre a DCM-ben jellemző funkcionális mitralis- és tricuspidalis insufficientia okozta megnagyobbodott pitvarok, következményesen lassult intra-atrialis ingerületvezetés szolgáltathat magyarázatot.