Az SBO-n készített EKG ismeretében mi látható a coronaria őrzős felvételi EKG-kon?
Íme az SBO-s görbe:
Az őrzős EKG-k:
- Magasfokú AV blokk jobb szár blokkal és bal anterior fasciculus blokkal levezetve
- Harmadfokú AV blokk junkcionális pótritmussal
- Harmadfokú AV blokk kamrai pótritmussal
Harmadfokú AV blokk junkcionális pótritmussal
Egy 26/perces frekvenciájú, széles QRS ritmusnál első gondolatra joggal feltételezhetnénk, hogy az egy kamrai pótritmus.
Ha megnézzük az első, az SBO-n készült görbét, akkor azt láthatjuk, hogy minden harmadik P hullám után rendre ~250ms-nyira következik a QRS. Nem könnyű észrevenni minden P-t. A három közül minden első P a T-hullámban rejtőzik. Azt a legjobban a V1 elvezetésben deformálja:
Itt tehát a 79/perces frekvenciával érkező sinus P-ket még 3:1 arányban le tudja engedni a junkció.
Később, a coronaria őrzős felvételkor készült EKG-kon a P-k frekvenciája már gyorsabb, 91/perces. Ezek a P-k már nem levezetettek. A QRS-ektől teljesen disszociáltak. A QRS-ek és a megelőző P-k távolsága mindig más. A PP intervallumok azonosak és az RR távolságok is egyformák. Az SBO-n rögzített EKG-hoz képest azonban nem változott a QRS morfológia. Noha a ~26/perces frekvencia alapján joggal gondolhatnánk kamrai eredetű pótritmusra, itt mégsem erről van szó, hanem a junkció lépett elő domináns pacemakerré. A kamrákra továbbra is JTSZB+BAH-kal vezetődik az ingerület. Amennyiben egyértelmű reverzibilis faktor nem azonosítható, állandó pacemaker beültetése indokolt az ingerületvezető rendszer kiterjedt betegsége okán.
Korábban ebben a feladványban láthattuk a magasfokú AV blokk átváltását harmadfokú AV blokkba egy kamrai extrasystolét követően.
Ha alaposan szemügyre vesszük a P-hullámokat, akkor nemcsak a kamrai, hanem a pitvari szinten is jelentkező ingerületvezetési zavarról is megbizonyosodhatunk:
Bachmann nyaláb blokkot diagnosztizálhatunk, melyről korábban részletesen itt és itt olvashattunk.