A Cardioblog továbbra is azt vallja, hogy nincs EKG beteg(vizsgálat) és klinikum nélkül. Próbáljunk meg/merjünk most azonban csupán az EKG ismeretében döntést hozni a kvíz kedvéért!
A páciens:
- A: ártalmatlan EKG elérése alapján sürgősségi osztályról/rendelőből otthonába bocsátható, további vizsgálatot nem igényel;
- B: sürgősségi osztályról/rendelőből otthonába bocsátható, EKG eltérése miatt kardiológiai járóbeteg rendelés keretén belül elektív időpontban Holter vizsgálatot igényel;
- C: EKG eltérése miatt hospitalizációt igényel, belgyógyászati/kardiológiai osztályra helyezendő;
- D: EKG eltérése miatt hospitalizációt és monitorizálást igényel intenzív osztályon/őrzőben.
A válaszotok után kérem, írjátok meg, milyen elváltozás látható az EKG-n!
Az újonnan jelentkezőknek: ekg.megfejtes@gmail.com e-mail címre küldjétek a megfejtést ill., hogy milyen néven szeretnétek a versenyben részt venni!
Negyedik rejtvény megfejtés
Hosszú QT, T alternans * (+ inkomplett JTSZB + légzési arrhythmia)
Sokan észrevettétek az EKG-n látható
- inkomplett JTSZB-ot, aminek okaként leggyakrabban jobb szívfél terhelés, akár perzisztáló pitvari septum defektus állhat, sokszor megfigyelhetjük edzett sportolóknál, illetve mesterségesen is előállíthatjuk: egy bordaközzel feljebb helyezzük a V1-2 elvezetéseket;
- légzési arrhythmiát, amikor belégzésben legalább 10%-kal nagyobb a frekvencia, mint kilégzésben (természetesen úgy, hogy a P hullám morphologia lényegében nem változik).
Miután e két eltérés már a "horgunkra akadt", időzzünk el a különböző intervallumok és amplitúdók méricskélésénél is!
Különösen a szaporább szívfrekvenciánál szembeötlő, hogy a T hullám vége jelentősen túlnyúlik a közrefogó két QRS közti távolság képzeletbeli felezővonalán.
A másik feltűnő jelenség az azonos elvezetésben, azonos QRS amplitúdónál megfigyelhető jelentős T hullám nagyság változás.
A QTc számításához hasznos link, egyben részletezi a QT megnyúlás főbb okait is: http://www.mdcalc.com/corrected-qt-interval-qtc
Megbeszélés:
A hosszú QTc (<0,44 sec) torsade de pointes kamrai tachycardiára hajlamosít. A nem ritkán társuló T hullám alternans önmagában is fokozott kamrai tachyarrhythmia rizikót mutat, az elektromos instabilitás jele.
Ha megnézzük röviddel a rejtvényben szereplő EKG után készített második és harmadik görbét, akkor megbizonyosodhatunk arról, hogy valószínűleg akkor jártunk el helyesen, ha a beteget monitorizálásra alkalmas egységbe helyeztük további vizsgálatra és kezelésre.
* Update: a rejtvényben szereplő T-hullám nagyság változás NEM T alternans, mert az definíció szerint akkor van, ha a hullámok alakja ütésről ütésre 2:1 arányban alternálva megváltozik. Ebben az esetben fokozatosan csökkent ill. növekedett. Ha tudja valaki, ezt hogy hívják, írja meg izibe'!