Egy 62 éves, korábban pericarditis, majd tüdőgyulladás miatt hospitalizált, nem kezelt hypertoniás, aethylizáló, masszív dohányos férfi effort dyspnoe, gyengeség miatt került SBO-ra. Gyógyszert nem szed. Korábban szívritmuszavara, palpitatio-érzése nem volt.
EKG-ján reguláris, keskeny QRS tachycardia látszott. Az SBO-n alkalmazott iv. adenosin bolus után sinus tachycardia tért vissza. A későbbiekben ritmuszavara nem ismétlődött. Kivizsgálása során ionzavar, szívspecifikus necroenzim-emelkedés nem volt. Körülírt szegmentális falmozgászavar nélküli, toxicus etiológiájúnak véleményezett DCM, COPD került felismerésre.
A legnagyobb valószínűséggel milyen ritmuszavar okozza az adenosin bolus előtti szaporaságot
a ritmuszavar utáni görbe ismeretében?
Megoldásokat az ekg.megfejtes[kukac]cardioblog.hu email címre küldjetek 2014.05.24-én éjfélig. Új megfejtők írják meg, milyen álnéven szeretnének részt venni a versenyjátékban!
Junkcionális tachycardia
Ennek a jelenségnek a megfejtéséhez csupán türelemre volt szükség. Ha volt belőle elég, és végignéztük a ritmuscsík második sorának közepéig a felvételt, észre kellett, hogy vegyük ezt:
Egyértelmű, hogy a (majdnem teljesen) reguláris, keskeny QRS tachycardiától függetlenül van egy azzal semmilyen összefüggést nem mutató reguláris, bradycard pitvari tevékenység.
Ha már tudjuk, hogy mit keresünk, könnyen rálelhetünk a többi nyomra a következő sorokban is. Íme:
Most már csak keresnünk kell az emlékeink között egy olyan reguláris, keskeny QRS tachycardiát, ami AV disszociációval járhat:
1.) nagyon ritkán az AVNRT körforgása függetlenedhet a pitvari tevékenységtől, hiszen a ritmuszavar fennmaradásához sem a pitvari, sem a kamrai képletek nem nélkülözhetetlenek (ellentétben például az AVRT-vel)
2.) junkcionális tachycardia
Ennek eldöntésében segített az adenosin bolus után, a ritmuszavar terminálódását követően készített görbe, amin egy nem levezetett P-vel fuzionáló junkcionális ES látható. Gyakorlatilag ilyeneket figyelhettünk meg a ritmuszavar alatt is:
Persze az, hogy a ritmuszavar megszűnése után közvetlenül látunk egy junkcionális ES-t, nem bizonyítja, hogy mindenképpen junkcionális tachycardia áll a háttérben. Ezt elektrofiziológiai vizsgálat igazolhatta volna.
Felmerülhet még továbbá olyan kamrai tachycardia lehetősége is, aminek fókusza egészen közel van a kamrai ingerületvezető rendszerhez, vagy esetleg egyenesen abból indul ki. Ezekben az esetekben ugyancsak relatíve keskeny maradhat a QRS, mert nincs lassú izomvezetés. (Fascicularis kamrai tachycardiával korábban ebben a rejtvényben találkozhattunk.)
A nonparoxismalis atrioventricularis junctionalis tachycardia frekvenciája a fentinél lassabb, és leggyakrabban digitalis intoxicatiohoz köthető. Ha a frekvenciája 100/perc alatti, akkor helyesebb akceleralt idionodalis ritmusról vagy junkcionális akcelerációról beszélnünk (korábban ilyesmit ebben és ebben a feladványban láthattunk).
Ez a ritmuszavar ennél jóval gyorsabb volt. Ez a tény a junkcionális ectopiás tachycardia (JET) felé terelte a gondolatokat. A JET azonban jellegzetesen gyermekkorban fordul elő, felnőtt korban nagyon ritka.