Cardio Blog

VII/4 Honnan indul? Hová menjünk?

| Nincs hozzászólás

Mi ábrázolnak ezek a görbék? Ioneltérés nem igazolódott.

Megoldásokat az ekg.megfejtes@cardioblog.hu email címre küldhettek 2015.10.31-én éjfélig. Írjátok meg azt is, milyen álnéven szeretnétek részt venni a versenyjátékban, ami idén is értékes nyereményekért zajlik!

Posterior STEMI

Olvassuk most Cerruti helyes elemzését egy olyan EKG-ról, melynek gazdája egy intervenciós laborba került rövid időn belül. Coronarographia során CX occlusio találtak.
Az 1. EKG regisztrátumon egy kb. 50/min frekvenciájú reguláris, keskeny QRS-ű szívműködés látható, ahol a QRS-eket nem előzi meg P-hullám, így valószínűleg ez egy junctionalis pótritmus. A QRS-ek J-pontjaitól kb. 80 ms távolságra az ST szakasz terminális részén igen enyhe fokú, de konzekvens "egyenetlenséget" lehet észlelni (legkifejezettebben V1-3-ig, mintha ettől kissé "megtörne a görbe, és úgy megy át a T-hullámba), amelyek felvetik retrograde vezetődő P-hullám lehetőségét. V1-2-ig jelzett horizontális, V3-5-ig kifejezettebb, descendáló ST depressio figyelhető meg negatív, de terminálisan pozitív irányba forduló T-hullámokkal.  V5-6-ban a T hullámok már pozitívak, csúcsosabbak.
A második regisztrátum alapjaiban egyezik az előzővel, de itt a frekvencia már alacsonyabb, 40-45/min körüli, valamint a mellkasi elvezetésekben említett ST depressiok fokozódtak (már 2 mm-t is elérik, V3-ban meg is haladják), csakúgy, mint a pozitív terminális kitéréssel rendelkező negatív T hullámok is; a kitérések amplitúdója növekedett. V1-ben markánsabban észlelhető az ST szakasz említett egyenetlensége, tovább erősítve a retrograde vezetődő P-hullámmal járó junctionalis pótritmus fennálltát. Észrevehető még, hogy V1-4-ig (legkifejezettebben V2-3-ban) az R hullámok szélessége is nőtt (kb 30-40 ms-nyira), V4-ben számottevően az amplitúdó is (bár ebben az elektróda esetleges, az előzőnél lateralisabb pozíciója is szerepet játszhat). V5-6-ban ST-depressio fokozódás figyelhető meg, II-III-aVF-ben is jelzett ST-depressio látható. Vagyis az előző regisztrátumhoz képest változás, progresszió állapítható meg. Észrevehető még, hogy a 2. regisztrátum végtagi elvezetésein a kitérések kb. feleakkorák, mint az elsőn (a mellkasi elvezetések kitérései kb. ugyanakkorák), ez lehet eltérő jelerősítés következménye, sajnos a regisztrátumról a kalibrációs impulzusjel lemaradt.
Bár a páciens panaszairól, tüneteiről nincs információ, a második EKG-n olvasható 22:43-as időpont ügyeleti-sürgős ellátásra utal, az EKG-k formátuma alapján az első EKG-t a mentőegység készíthette, a második EKG pedig már kórházban készülhetett (remélhetőleg) nem sokkal az első készítése után.
Véleményem szerint a regisztrátumokon egy korai fázisú posterior STEMI képe látható junctionalis pótritmussal (a regularisan jelentkező sejthető retrograde P-hullámok sinus-arrest/SA blokk lehetőségét is felvetik, mely szintén lehet ischemia következménye).
Azért korai fázis, mert egy előrehaladottabb posterior STEMI-ben  V1-3-ban jellemzően szélesebb, és mélyebb R-hullámok (a necrosisra utaló Q-hullámok reciprok eltérései) észlelhetők, de a második EKG-n már látható ilyenirányú progresszió. A V1-4-ig észlelhető ST depressio, valamint pozitív terminális kitérésű negatív T-k pedig az ST elevatio, és a terminalis negatív T-k reciprok eltérései. A betegről készítenék dorsalis elvezetésű EKG-t is.
Íme, hol látni P hullámokat (csak az igazán sasszeműeknek):
És íme, hogyan érdemes szemügyre venni a posterior STEMI-s betegek EKG-it, mielőtt nekilátnánk a dorzális elvezetések felrakásának (ez semmiképen ne jelentsen késlekedést a beteg PCI centrumba való eljutásában!): fonákja felől a feje tetejére állítva:
Korábban itt olvashattunk a hátsó fali STEMI-ről.
Jelenleg az segítette a legjobban a diagnózisunk felállítását, hogy aV2-4-ben egészen magas, széles pozitív T hullámokat láttunk, ami most nem hyperkalaemia következménye volt, hanem a tükörkép T inverzió miatt jött létre. Említést érdemel még az első EKG-n látható inferior hyperakut T morfológia is.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!