Mi látható ezen a görbén?
- Elektromechanikus asszociáció
- Súlyos hypomagnesaemia EKG jelei
- Parkinsonos beteg EKG-ja
- Porosz sisak jel
- Subacut diagonalis vagy intermedius occlusio (magas-lateralis STEMI)
Elektromechanikus asszociáció
A számítógépes elemző szoftverek segítségét az egyes időintervallumok tekintetében tudjuk a leggyakrabban valóban hasznosan alkalmazni, de minden esetben a szemünkkel is ellenőrizni kell azok hozzávetőleges helyességét. Aktuálisan a gép igen hosszú QTc-t számolt. Emiatt felmerülhetett ioneltérés, ischaemia, gyógyszerhatás, congenitalis hosszú QT lehetősége is. Az I-es elvezetésben ráadásul porosz-sisak jelhez hasonló morfológia mutatkozott (Pickelhaube- az angolszász irodalomban „spiked helmet sign”).
A porosz sisak-jelet az EKG elemző automata programok STEMI-nek szokták interpretálni. A porosz sisak-jel ST-elevációjára az a jellemző, hogy az alapvonal megemelkedése nemcsak az ST-szakaszra korlátozódik, hanem a QRS komplexum előtt is már jelen van. Súlyos, kritikus, napokon belül a betegek 3/4-énél halálhoz vezető kórállapotokban (bél perforáció, akut has, sepsis, légzési elégtelenség, empyema, anoxiás agykárosodás, subarachnoidealis vérzés, légmell, aortaruptura stb.) figyelték meg. Az eddigi hipotézisek többek között felvetik az hasi vagy mellkasi nyomás emelkedését is a jelenség hátterében, de a porosz sisakra emlékeztető jel előfordulási gyakorisága, mechanizmusa és klinikai jelentősége általánosságban egyelőre nem ismert. Itt most annyiban tért el a típusos porosz sisak jeltől a mintázat, hogy a PQ-szakaszon nem volt emeltség, izoelektromos maradt. A TP-n volt egy mély és széles deflexió egyes elvezetésekben, ami így összességében egy optikai csalódást, látszólagos, "ál-ST-elevációt" eredményezett.
A szokatlan, bizarr repolarizációs karakterisztika (széles pozitív-negatív T-hullámok) a mellkasiakban szinte alig, a III-as elvezetésben pedig egyáltalán mutatkozik. Ezekben az elvezetésekben nem is hosszú a QT. Összességében a kép inkább műtermékre engedett következtetni. Jogosan vetődhetne fel a beteg karjainak mozgása által létrehozott artefaktum gondolata is, melyet úgy lehet könnyen azonosítani, hogy a szívveréstől disszociáltan jelentkezik. Erről korábban számos esetet prezentált már a blog (pl. itt és itt is.).
Noha egyébként is van egy, a fiatalokra jellemző légzési aritmia, segített a kérdést egyértelműen eldönteni a 6. ütés, mely egy kamrai extrasystole, ami után egy hosszabb kompenzációs pauza látható, majd az ezt követő egy újabb sinus ütés levezetve a már korábban látott repolarizációs zavarral bukkan fel. Azaz a műtermék egyértelműen a szívveréshez kötött. Éppen ezért is nehéz a felismerése. Ezt úgy hívjuk, hogy elektromechanikus asszociáció. Legtöbbször úgy keletkezik, hogy a pulzáló arteria radialisra kerül a végtagi elektróda, azt "üti". Az is egyértelműen megállapítható, hogy jelenleg a jobb kar elektródát kellett kicsit arrébb helyezni, hiszen a III-as elvezetésben nincsen semmilyen eltérés. Íme az így készült kontroll EKG:
Lám, már a gép is normális QTc-t számolt. Kifejezett odafigyelést igényelnek a Cimino-fistulás betegek, ahol igen gyakran eredményez ez a szívverésszinkron artefaktum diagnosztikus nehézséget. Ha már találkoztunk ilyen esettel, akkor gondolni fogunk rá következőleg is.
A magas-lateralis STEMI-ben látható EKG-jelekről ebben a korábbi bejegyzésben olvashattunk.
Még egy rövid megjegyzés: hogy mennyi mindenre jó az EKG: nemcsak testhőmérséklet mérésre, légzési elégtelenség, várandósság kimutatására, hanem jelenleg az is bizonyítható segítségével, hogy a betegnél a kamrai extrasystole pulzusdeficitet hozott létre, ugyanis a VES után nem látható műtermék.
Irodalom:
- Aslanger E, Yalin K. Electromechanical association: a subtle electrocardiogram artifact. Journal of Electrocardiology. 2012;45(1):15-17.
- Aslanger E, Bjerregaard P. Mystery of “bizarre electrocardiogram” solved.J Electrocardiol. 2011; 44:810–811.
- Sotananusak, T., & Meemook, K. (2018). Asymptomatic ST-Segment–Elevation ECG in Patient With Kidney Failure. Circulation, 137(4), 402–404.