Cardio Blog

XIII/19 Mi a pauzák oka?

| Nincs hozzászólás

Tekintsük át figyelmesen a következő görbéket, amiket rövid időkülönbséggel ugyanarról a betegről regisztráltak! Mi a pauzák oka?

  1. Mobitz I-es típusú II° sinuatrialis blokk
  2. Mobitz I-es típusú II° AV blokk
  3. Mindkettő
  4. Egyik sem

 

 

 

 

 

 

Binodalis betegség

Az esetek egy részében a sinuscsomó-betegség és AV-csomó-betegség egyszerre fordul elő melynek oka a közös a pathomechanizmus, a degeneratív fibrózis. Amennyiben reverzibilis tényező hiányában egy következményes bradycardia tüneteket okoz,  pitvarban és kamrában is ingerlő állandó pacemaker beültetésre lehet szükség.

A Wenckebach periodicitásról számos korábbi alkalommal esett már szó a blogon. Atrioventricularis szinten jelentkezve a jellegzetessége, hogy a blokkolt P hullám előtti PQ-távolságok progresszíve egyre hosszabbak, de mivel a PQ-távolság növekménye egyre kisebb, ezért az RR-távolságok egyre rövidebbé válnak. A pauza pedig rövidebb, mint a PP távolság kétszerese.

Ennek analógiájára a sinuatrialis szinten jelentkező Wenckebach periodicitás úgy ismerhető fel, hogy a kimaradó P-hullám előtti szakaszon a PP-távolságok progresszíve egyre rövidebbé válnak és a pauza pedig rövidebb, mint két PP-távolság.

Jelen feladványunkban egymás mellett láthattunk olyan részeket, amikor is a PP-távolságok rövidültek és egy kimaradó P okozta a pauzát, illetve olyan részeket is, ahol állandó PP-távolságok mellett egyre hosszabbá vált a PQ, az RR távolságok rövidültek és egy P-hullámot nem követett QRS és a blokk előtti PQ hosszabb volt, mint a blokkot követő PQ. Sőt, egyes esetekben az is megfigyelhető volt, hogy a PP-távolságok is rövidültek és a PQ is egyre hosszabbá vált. Mindezek alapján binodalis betegségre lehet gondolni. Szerencsére a beteg "legfiziológiásabb pacemakere", a junkciója remekül végezte a munkáját és egyszer sem hagyta a kamrákat ingerület nélkül.

Korábban ebben a feladványban találkoztunk az ingerképző és -vezető rendszer diffúz betegségével.

Irodalom:

Sakai Y, Imai S, Sato Y, Yagi H, Kushiro T. Clinical and electrophysiological characteristics of binodal disease. Circ J. 2006 Dec;70(12):1580-4. doi: 10.1253/circj.70.1580. PMID: 17127803.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!