A következő regisztrátumot a makói mentőktől, Farkas Lászlótól kaptuk. Mit ábrázol a mentők által készített görbe, amit egy 38 éves férfiről készítettek, aki mellkasi panaszok miatt hívott segítséget?

1. Jobb kamra hypertrophiát
2. Lezárt CX miatti laterális és hátsó fali definitív necrosist
3. LAD területi, anterior ischaemia miatti ST-depressziót
4. Egyiket sem a fentiek közül, valami mást

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A fiatal nő az elmúlt 7,5 hónapban jelentős testsúly gyarapodást észlelt. Alhasi panaszok miatt vizsgálják. Mi látható az EKG-n az alábbik közül?

1. Sinusritmus
2. Pitvari tachycardia magasfokú AV-blokkal
3. Pitvari tachycardia junkcionális akcelerációval
4. Fascicularis kamrai tachycardia

Változatlan közérzet mellett pár órával később a kontroll EKG-n ez látható:

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A 81 éves férfibeteg kb 20 éve hátsó fali szívinfarktust szenvedett el, majd 9 éve inferolateralis STEMI miatt coronarographiát végeztek, ami a középső szakaszon occludalt RCA-t, nem szignifikáns LAD stenosist, hosszú, határérték LAD-szűkületet, OM magasságában elzáródott CX-t mutatott. Utóbbi stentelése történt. Azóta három alkalommal kezelték TIA miatt. Három éve végzett echocardiographia normális méretű szívüregeket, koncentrikusan megvastagodott falú, közepes fokban csökkent globalis systolés funkciójú bal kamrát mutatott a basalis és mid posterior és inferior szegmentumok heges akinézisével. Két éve supraventricularisnak minősített tachycard paroxismus után observálva Holter nem rögzített kórosat.

Aktuálisan pár órája kezdődő, egész mellkasára kiterjedő fájdalom hívott segítséget. A primer ellátó az EKG-n látható ritmuszavar miatt 6-12-12mg adenosin bolust alkalmazva a ritmuszavart nem tudta terminálni. Íme az első EKG, az SBO-s felvételi görbe, illetve iv amiodaron alkalmazása után a ritmuszavar terminálódása során készített regisztrátum.

Mi a ritmuszavar?

1. Frekvenciafüggő JTSZB-kal levezetett AVNRT, ahol a retrográd P a QRS elejébe vetül
2. Frekvenciafüggő JTSZB-kal levezetett alsó pitvari tachycardia, a pitvari fókusz a sinus coronarius tájékán van
3. Frekvenciafüggő JTSZB-kal levezetett pitvari flattern
4. Kamrai tachycardia

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Az előző évek hagyományának megfelelően nyáron kicsit egyszerűbb feladványokkal jelentkezik a Cardioblog. Most próbáljuk azt megfejteni, milyen pitvar-kamrai átvezetési zavar látható az alábbi háromcsatornás EKG regisztrátumon!

1. Mobitz I-es típusú másodfokú AV-blokk (Wenckebach periodicitás)
2. Magasfokú AV-blokk
3. Harmadfokú AV-blokk (teljes pitvar-kamrai disszociáció)
4. Mind a három formából látni rövid periódusokat az EKG-n

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Egy 55 éves, dohányzó, kezelt hypertoniás férfinak verejtékezéssel kísért, típusos retrosternalis nyomó mellkasi fájdalma van, mely a bal karba sugárzik. Az EKG alapján melyik koszorúér elzáródása okozza a panaszokat?

1. Domináns CX proximalis occlusioja
2. Diagonalis occlusioja
3. Az első septalis és diagonalis leadása előtti proximalis LAD occlusioja
4. Nincs is szívinfarktusa a betegnek, pericarditis okozza a tüneteket és a panaszokat

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Mi eredményezi az idős nőbeteg pauzáit?

1. Pitvari /sinus extrasystole kompenzációs pauzája
2. Mobitz I-es típusú, másodfokú sinuatrialis blokk
3. Mobitz II-es típusú, másodfokú sinuatrialis blokk
4. Sinus arrest

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Egy 66 éves, hasfali áttéteket képző endometrium carcinomás nőbeteg két hete dyspnoés. Anaemiáját transzfúzióval mérsékelték. Ennek ellenére panaszai romlanak, már egy két lépés megtétele után is fullad.

Mi a legvalószínűbb diagnózis az EKG és a klinikum alapján?

1. Tüdőembólia
2. Pericardialis folyadékgyülem, tamponád
3. Anterior lokalizációjú szívinfarktus
4. Chemotherapia eredményezte cardiotoxicitás és következményes bal szívfél elégtelenség

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Egy aggkorú, régebben szívinfarktust elszenvedett, majd nőgyógyászati malignoma miatt operált nőbetegnél korábban symptomás bradycardia okán VVI pacemaker beültetésére volt szükség. Aktuálisan zavartság, láz hátterében urocystitis igazolódott, melyre antibiotikumot indítottak. Emellett hasmenés kezdődött. Exsiccált, vérnyomás értékei a megszokottnál alacsonyabbak (90/60Hgmm). Visszatérően, olykor fekvő helyzetben is kontaktusvesztések fordulnak elő. Egy hónappal ezelőtti pacemaker kontrollon mindent rendben találtak.

Hogyan vélekedjünk a klinikumról az EKG alapján?

1. A klinikum és az EKG alapján a syncopéknak kardiális oka nem valószínű, valószínűleg volumendepletio, hypotensio eredményezi őket, a pacemaker a beállításainak megfelelően jól működik, .
2. A klinikum és az EKG alapján a syncopénak kardiális eredete valószínű, noha a pacemaker a beállításainak megfelelően jól működik (programozási probléma).
3. A klinikum és az EKG alapján a syncopénak kardiális eredete valószínű, a pacemaker a beállításainak megfelelően nem jól működik (nem programozási probléma).

És hogyan vélekedünk a klinikumról a pár perccel később készített kontroll EKG alapján?

1. A klinikum és az EKG alapján a syncopéknak kardiális oka nem valószínű, valószínűleg volumendepletio, hypotensio eredményezi őket, a pacemaker a beállításainak megfelelően jól működik.
2. A klinikum és az EKG alapján a syncopénak kardiális eredete valószínű, noha a pacemaker a beállításainak megfelelően jól működik (programozási probléma).
3. A klinikum és az EKG alapján a syncopénak kardiális eredete valószínű, a pacemaker a beállításainak megfelelően nem jól működik (nem programozási probléma).

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

A 45 éves férfibetegnek nagyjából öt éve ismert otthoni mérésekkor kb 150/90Hgmm-es vérnyomásokkal járó hypertonia betegsége, melyre gyógyszert nem szed. Ülőmunkája van, enyhe testsúlyfelesleget gyűjtött az elmúlt évek során. Nem dohányzik. Laborvizsgálata évek óta nem volt. Egyéb ismert betegsége nincs. Aktuálisan pár perces, erős, jobb oldali, jobb vállba sugárzó szúró-nyomónak elmondott mellkasi fájdalma volt enyhe verejtékezéssel a számítógép előtt ülve. Dyspnoe, hányinger nem kísérte. Ugyanezen panasza jó egy óra múlva megismétlődött zuhanyzás közben, ami miatt saját gépkocsival felesége a sürgősségi osztályra behozta. Az autótól a betegfelvételi pultig kifejezett gyengeség miatt már nehezen tudott elsétálni, ezalatt mellkasi panasza nem volt. Ülve, a triage-ra várva hamar ismét panaszmentessé vált.

Ez a panaszmentes állapotában készített felvételi EKG-ja:

Fizikális vizsgálattal a 170/100Hgmm-es vérnyomásán kívül kórjelző nem észlelhető.

Laborvizsgálati eredmények normális vérképet, enyhén emelkedett vércukor értéket (nem éhgyomri), normális vesefunkciót és ionstatust, jelzett troponin emelkedést (normál érték kétszerese) és normális d-dimert mutatnak. Mellkas RTG negatív statust rögzít.

Pár óra múlva, amikor a laborvizsgálatok és a mellkas RTG vizsgálat elkészült, vérnyomása 165/90Hgmm-re csökkent, a továbbra is panaszmentes állapotában végzett kontroll EKG pedig ezt mutatta:

Melyik állítás igaz az alábbiak közül? Utal-e valami az EKG-n súlyos koszorúér betegségre, ACS-ra, szívinfarktusra?

1. Igen az EKG-n látható eltérés miatt, további szoros observatio, három óra múlva kontroll troponin vizsgálat elvégzése javasolt súlyos koszorúér betegség, ACS, szívinfarktus alapos gyanúja miatt
2. A V1-ben látható STE miatt az eddig elvégzett vizsgálatok is feleslegesek voltak, sürgősen PCI laborba való irányítására lett volna szükség akut STEMI miatt
3. Az I, aVL, V5-6 elevezetésekben látható Q definitív, már korábban lezajlott necrosisra utal
4. Ne csináljunk beteget ebből a 45 éves emberből! SBO-ról emissio, hypertonia miatt alapellátásban, ambulánsan vérnyomás csökkentő kezelés beállítása javasolt

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

Vajon mi eredményezi a keskenyebb QRS-sel járó megfutásokat?

1. Pitvarfibrilláció jobb-szárblokkal levezetve, időnként bal-szárblokk-szerű kamrai tachycardiás futamok
2. Jobb-szárblokkos levezetésű pitvarfibrilláció időnként frekvenciafüggő bal-szárblokkal levezetett AVNRT-vel
3. 2:1-es blokkarányú, bal-szárblokkos levezetésű pitvari flattern mellett paroxismalis AV blokk és jobb-szárblokkos kamrai pótritmus
4. Bal-szárblokkos levezetésű pitvarfibrilláció, a lassabb frekvenciáknál bradycardia dependens (fázis 4.) jobb Tawara szárblokal

→ A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!