Cardio Blog

2012. február 19. vasárnap
demon
1 hozzászólás

ASD2A4CHsubcost

Lyuk hátán folt

29 éves fiatal nőbeteget eszméletvesztés, csökkent terhelhetőség miatt vizsgáltuk. EKG-ján sinus ritmus, verticalis QRS, inkomplett jobb Tawara-szár blokk látszott. Hallgatózási lelete: pulmonalis billentyű felett 2/6-os systolés zörej, fixen hasadt 2. hang.

Echocardiográfia:
Az elvégzett echocardiográfia pitvari septum defectust (atrial septal defect [ASD]) igazolt.
ASD-ben az alábbi típusos eltéréseket látjuk:
- jobb kamra volumen terhelés jelei:
    tág jobb kamra
    parasternális keresztmetszetből diasztoléban a kamrai septum a bal kamra felé ellapul, így a bal kamra „D” betűt formál, innen a diasztolés D-jel elnevezés (szisztoléban a bal kamra alakja szabályos, kerek). (1. ábra)

- színes Dopplerrel ábrázolható maga a bal-jobb shunt az ASD-n keresztül (2. ábra)

    csúcsi 4-üreg metszetből (bal pitvar, bal kamra, jobb pitvar és a jobb kamra ábrázolódik a szívcsúcs felől vizsgálva; 1. video)

    subcostais metszetből is látható a shunt (2. video)

- számítható a shunt nagysága, azaz a kisvérkörön és a nagyvérkörön átáramló vér aránya, rövidítve a Qp/Qs hányados, ami normális esetben 1. Ezt egyszerű képlettel kiszámolhatjuk a jobb és a bal kamrai kiáramlásban mért verővolumenek segítségével. Betegünknél a Qp/Qs hányados 1,8 volt, azaz a kisvérkörben majdnem kétszer annyi vér keringett, mint a nagyvérkörben.

Transzkatéteres zárás
Transoesophagealis echo vizsgálattal a beteget alkalmasnak találtuk percutan, transzkatéteres zárásra, melynek során egy záróeszközzel, ú.n. occluderrel zárták a defektust. Katéterezés kapcsán látható a vena pulmonalisban történő kontrasztanyag befecskendezés után a bal-jobb shunt az ASD-n keresztrül, illetve a zárás után az occluder (3. és 4. ábra).


Pitvari septum defektusok osztályozása
Az ASD az egyik leggyakoribb veleszületett szívfejlődési rendellenesség, előfordulása 7-10%, nőkben 2-3-szor gyakoribb. Elhelyezkedés alapján az alábbi típusokat különítjük el (5. ábra):
    pirmum típusú ASD: primum septum hiánya, az atrioventricularis billenytűk felett helyezkedik el (A)
    secundum típusú ASD: fossa ovalis helyén alakul ki (B)
    sinus venosus típusos ASD: vena cava inferior ill. superior környéki sövényhiány (C)
    sinus coronarius típus ASD: sinus coronarius beszájadzásánál ábrázolódik. (D)

ASD korrekciója
Katéteres úton zárható a sövényhiány, ha az ASD secundum típusú, van megfelelő perem a záróeszköz (occluder) megtámasztásához és a defektus legnagyobb átmérője nem nagyobb, mint 26-28 mm. Műtéti zárás azoknál jön szóba, akik nem alkalmasak transzkatéteres zárásra.

2012. február 5. vasárnap
simon_says
Nincs hozzászólás

III-10feladv005

III/10. feladvány: lepkegyűjtőknek

A 61 éves nőbeteg kivizsgálása során echocardiographia, coronarographia érdemi eltérést nem vizualizált. Milyen ritmuszavar okozza a hölgy palpitatios paroxismusait? Több görbét is mellékelek erről a ritkaságról. (Az utolsó Lewis elvezetéssel készült.) Megfejtéseket 2012.02.18-án éjfélig küldjetek az ekg.megfejtes@cardioblog.hu címre! Új megfejtők írják meg, milyen álnéven szeretnének részt venni a játékban!

A megfejtés beküldési határideje 2012.02.25 éjfélre módosult!

A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

2012. január 15. vasárnap
simon_says
Nincs hozzászólás

III-9feladv1

STEMI extrákkal

Egy 33 éves, dohányzó, pozitív családi anamnaesisű férfit reanimálni kellett, ez volt az EKG-ján:

A sikeres művelet után ez a kép vált láthatóvá:

 

A megoldásban írjátok meg, hogy

  1. mi látható az első görbén?
  2. mi látható a reanimatio utáni görbén- ez alapján melyik koszorúér milyen magasságú occlusioja okozta a galibát, illetve jobb vagy bal domináns a coronaria rendszer?
  3. és (!) mik azok az extrák, amik ezt a STEMI-t kísérik (a feladvány érdekessége)?

A megfejtéseket 2012.01.28-án éjfélig küldjétek az ekg.megfejtes@cardioblog.hu email címre! A becsatlakozók írják meg, milyen álnéven szeretnének részt venni a versenyben!

A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

2012. január 3. kedd
Dwokfur
2 hozzászólás

Myocarditis

Myocarditis

Egy mellkasi panaszokkal rendelkező, 17 éves férfibeteg került felvételre sürgősséggel. Az emelkedett necroenzimek és a társuló EKG eltérések miatt coronarographia készült, mely ép epicardialis koszorúereket igazolt. Ilyen esetekben a tapasztalataink szerint a szív MR vizsgálat rendszerint myocarditist igazol. Azonban ritkán, még fiatal betegnél is tapasztaljuk, hogy a negatív coronaria status ellenére kis infarktus igazolható.

A bal kamra myocarditisben tipikusan mérsékelt fokban csökkent funkciójú és mérsékelten tágabb. Így volt ez ebben az esetben is: a bal kamrai ejekciós frakció 49%, a bal kamrai végdiastolés térfogat index 128ml/m2 volt. A lateralis falon mérsékelt hypokinesis látszódott, mely a középső harmad inferolateralis segmentumában volt a legkifejezettebben jelen. Fokozott bal kamrai trabecularisatio is megfigyelhető, mely nincs összefüggésben a gyulladással.

4CH mozgóképLVOT mozgókép

Hossztengelyi mozgóképek: négyüreg (4CH) és bal kamrai kiáramlás (LVOT)

 

A szív MR egyedi lehetőséget nyújt a myocardialis oedema ábrázolására. Ezzel egyrészt igazolható, hogy friss károsodásról van szó, másrészt a mintázat alapján elkülöníthető a myocarditis az infarktustól és a Tako-tsubo cardiomyopathiatól. Myocarditis esetén foltos oedema figyelhető meg, mely a subendocardiumot nem érinti és több coronaria ellátási területén is jelen van. A tökéletlen vérelnyomás artefaktumot okozhat a kamra üregében. A víztartalom T2-súlyozással jeleníthető meg. A megfelelő ábrázoláshoz vérelnyomásra és zsírelnyomásra is szükség van. Ha a zsírelnyomáshoz spektrális inverziót alkalmazunk, akkor azt SPIR-nek rövidítjük (SPectral InveRsion). Nem szabad összekeverni a PSIR-rel, mely a késői halmozáshoz használt technika (Phase Sensitive Inversion Recovery).

4CH oedemaLVOT oedema

Hossztengelyi oedema: négyüreg (4CH) és bal kamrai kiáramlás (LVOT)

 

A kontrasztanyag beadásakor készülő (first-pass) perfúziós sorozaton myocarditis esetén nem vizualizálható perfúziós zavar.

4CH perfúzióLVOT perfúzió

Hossztengelyi perfúzió: négyüreg (4CH) és bal kamrai kiáramlás (LVOT)

 

A késői halmozású (DE: delayed enhancement, illetve LE: late enhancement) képeket 10-20 perccel a beadást követően kell készíteni. Ez alatt az idő alatt a sérült területen koncentrálódik a kontrasztanyag, míg az egészséges szívizom extracelluláris terén gyorsan áthalad. A halmozás mintázata alapján differenciálni lehet a laesiok fajtái között. A myocarditises halmozási mintázat esetén a dúsulás nem respektálja a coronaria ellátási területeket, foltosan jelentkezik és a subendocardiumot szabadon hagyja. A krónikus halmozás esetén nincs jelen oedema. Ilyen maradványokkal az utánkövetés során lehet találkozni.

4CH DELVOT DE

Hossztengelyi DE: négyüreg (4CH) és bal kamrai kiáramlás (LVOT)

 

Sok helyen használják még a global relative enhancement (gRE) technikát (pl. Janette Schulz-Menger munkacsoport / Charité Berlin), mely arra hivatott, hogy a myocardium és vázizmok halmozásának összehasonlításával segítse a diffúz halmozás kimutatását. A metódus ellenzői szerint viralis myocarditis esetén a vázizmok is gyulladtak lehetnek. A kórokozók földrészenként biztosan eltérnek. Heiko Mahrholdt és munkacsoportja által végzett vizsgálatok szerint Németországban a parvovirus B19 (PVB19) és a herpes vírus 6 (HHV6) a két leggyakoribb ágens. Érdekes megfigyelésük, hogy az előbbi esetben lateralis, míg az utóbbiban septalis túlsúlyú myocardialis érintettség a jellemző (Circulation 114:1581). Fontos klinikai tapasztalat, hogy a myocarditis bizonyos esetekben coronaria spasmussal járhat, mely anginához vezethet.

 

4CH mozgókép4CH oedema4CH perfúzió4CH DE

Négyüregi (4CH) összefoglaló ábra

 

[Hogy milyen klinikum és EKG eltérések jellegzetesek myocarditisben, arról ebben a korábbi EKG rejtvényben olvashattok. -a szerk.]

2012. január 1. vasárnap
simon_says
Nincs hozzászólás

III-8feladv

III/8. feladvány: a 100 éves bácsi EKG-ja

Kezdjük a 2012-es évet egy technikailag rossz minőségű, de annál érdekesebb görbével! Jobbat nem nagyon lehetett csinálni, mert a száz (!) éves bácsi együttműködő képessége a nullához közelített. Ki mit vél látni az EKG-ján?

Megoldásokat az ekg.megfejtes@cardioblog.hu e-mail címre küldjetek 2012.01.14-én éjfélig! Új versenyzők írják meg, milyen álnéven szeretnének részt venni a játékban!

A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

2011. december 18. vasárnap
simon_says
Nincs hozzászólás

III-7feladv2

III/7 feladvány: BPP

Következzen egy olyan rejtvény, amit kis figyelmességgel, méricskéléssel meg is lehet fejteni! Mi látható ezen a görbén?

Segítségül az ellátás utáni regisztrátum:

Új versenyzők írják meg, milyen álnéven szeretnének részt venni a játékban! A megoldásokat még idén :) küldjétek az ekg.megfejtes@cardioblog.hu email címre!

Kívánok békés Karácsonyt az Olvasóknak és nyugodt napokat az ünnepek alatt szolgálatban lévőknek!

A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

2011. december 4. vasárnap
simon_says
Nincs hozzászólás

III-6feladv

III/6 feladvány: Trükkös

Propofol versenyzőnk szavával élve “trükkös” EKG következik. Ha azt kérdezném, hány hetes a magzat, valószínűleg a fejemet vennétek. A becsapós feladvány magyarázatát a mellkasi elvezetések fogják egyértelművé tenni. Ezek most hiányoznak. Próbáljuk meg így értelmezni, mi látható a görbén!

Az elvezetések jól vannak felhelyezve.

Megoldásokat 2011.12.17-én éjfélig küldjetek az ekg.megfejtes@cardioblog.hu email címre. Új versenyzők írják meg, milyen álnéven szeretnének részt venni a játékban!

A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!

2011. november 26. szombat
demon
Nincs hozzászólás

HOCM3abra-gradiens

Hypertrophiás obstruktív cardiomyopathia: öreg korában sincs nyugta az embernek…

A 77 éves nőbeteget gyengeség, szédülés miatt referálták Intézetünkbe. Echocardiográfiával a hypertrophiás obstruktív cardiomyopathia (HOCM) típusos képét láttuk.

Ennek jelei a következők:

- parasternális hosszmetszetből (1. videó) jól ábrázolható a vastag intraventricularis septum (IVS) és a posterior, vagy hátsó fal (HF), valamint, hogy systoléban a bal kamra ürege szinte teljesen összezárul. Összehasonlításul a 2. videó egy egészséges szívet mutat normális falvastagságokkal és bal kamrai méretekkel.

- M-mód echocardiográfiával (1. ábra) pontosan meg tudjuk mérni a falak vastagságát, ami jelen esetben 21 mm (IVS) és 16 mm (HF).

 

 

- Ha az M-mód síkját nem a bal kamra üregére tesszük, mint az előbb, hanem feljebb, a mitrális billentyűhöz, egy, a HOCM-re tipikus jelenséget láthatunk (2. ábra). Ez pedig a mitrális mellső vitorla septum felé, azaz anterior irányban történő elmozdulása systoléban (SAM: systolic anterior motion). A 2. ábrán a nyíl mutatja, hogy HOCM esetén systoléban a mellső vitorla a septum irányába egy kis hurkot képez, míg normál esetben a mellső és a hátsó vitorla mozgása párhuzamos. Erre az eltérésre több magyarázat is van. Egyrészt HOCM-ben a papilláris izmok elhelyezkedése, és a mitrális billentyű maga is kóros, másrészt a bal kamrai szűk kiáramlásban jelentkező nagy gyorsulás (innen jön az obstruktív kifejezés) „megszívja” systoléban az anterior vitorlát.

 

 

- Ha a parasternális hosszmetszeti képre rátesszük a color-Dopplert, több dolgot is megfigyelhetünk (3. videó).  Egyrészt látható a gyorsulás (sárgás-zöldes mozaikosság; megjegyzés: laminális áramlás esetén a color-Doppler piros, ha a vér a transducer irányába, „felfelé” folyik, és kék, ha attól „lefelé” folyik, azaz távolodik). Megfigyelhető ezen kívül közepes fokú mitrális regurgitáció is, harmadrészt pedig egy igencsak kicsi, jelzett aorta insufficiencia jet. Érdemes megfigyelnünk, hogy az aorta billentyű szép vékony, és systoléban falig nyílik, ez segít az aorta stenosistól való elkülönítésben.

 

- Csúcsi hosszmetszetből a bal kamrai kiáramlásban folyamatos hullámú Dopplerrel (CW: continuous wave) megmérhető a grádiens, azaz a nyomáskülönbség a bal kamra ürege és az aorta között (3. ábra). HOCM-ben a CW Doppler görbének tipikus tőr alakja van, korasystoléban van egy megtöretés, a csúcs pedig késősystoléban van. A 173 Hgmm-es grádiens azt jelenti esetünkben, hogyha a beteg systolés vérnyomása 120 Hgmm, akkor a bal kamrájában 120+173=293 Hgmm (!!!) nyomás uralkodik. Mellette lévő ábrán egy aorta stenosis CW Doppler görbéje van, látszik, hogy az egy szimmetrikus görbe, nincs megtöretés, a csúcs pedig mezosystoléban van.

 

 

Hypertrophiás cardiomyopathia formái

Ha a bal kamrai kiáramlásban áramlásai akadályt, obstrukciót okoz a megvastagodott septum, azaz mérhető grádiens van, akkor hypertrophiás obstruktív cardiomyopathiáról beszélünk. Ha nincs áramlási akadály, csak jelentősen megvastagodott falak, aminek a hátterében nem áll egyéb betegség (lásd alább), akkor hypertrophiás cardiomyopathiáról (HCM) van szó. Lokalizáció alapján a H(O)CM-ben a hypertrophia lehet: septalis túlsúlyú (kb. 70-75%), csak a septum basalis részét érintő (kb. 10-15%), koncentrikus (kb. 5%), csúcsi (1-2%), illetve laterális falra lokalizálódó (1-2%).

Bal kamra hypertrophia (BKH)

A bal kamra hypertrophia gyakori echocardiográfiás lelet. Nőknél 10 mm, férfiaknál 11 mm, vagy afölött beszélünk hypertrophiáról. Az alábbi kórképek okozhatnak BKH-t:

- hypertonia (ritkán okoz 15 mm-nél vastagabb falakat)

- aorta stenosis (a hypertrophia általában koncentrikus, echoval látszik a meszes billentyű, nem a bal kamrai kiáramlásban van a gyorsulás, hanem a billentyű síkjában, más a CW Doppler görbe alakja).

- „sportszív”

- non-compaction cardiomyopathia (intrauterin életben elmarad a szívizom kompaktálódása; erről a kórképről majd később, esetleg más szekcióban :) )

- tárolási betegségek (Fabry-betegség, amyloidosis)

- Friedrich ataxia (AR öröklődésű mitochondrium betegség)

2011. november 12. szombat
sweety
1 hozzászólás

coron1

ACBG műtét utáni angina és bal kar zsibbadás: típusos tünet… vagy mégsem?

Egy érdekes esetet mutatnék be a katéteres laboratórium mélyéről, a végén néhány kérdéssel fűszerezve, hogy a gondolkodást is ösztönözzük. Lévén a haemodinamikus fekete-fehér gyorsan mozgó világa merőben más mint egy kiadós EKG elemzés, ez a bejegyzés ennek jegyében készült.

A betegünk: Idős férfibetegről van szó, aki korábban igazolt gravis coronáriabetegség miatt ACBG (aorto-coronáriás bypass grafting) műtéten esett át, ahol nagyrabecsült sebész kollégáink két vénás graftot (marginális és jobb coronáriához futó graft) és egy gold standardnak számító bal elülső leszálló ág (LAD) és bal oldali mammaria interna (LIMA) anastomosist készítettek. A beteg jelenleg újbóli mellkasi panaszokról és a bal kar zsibbadásáról panaszkodik. Mindezek mellet igen érdekes panaszt is említ: ha intenzíven használja bal kezét (csavarhúzót használ) igen erős mellkasi fájdalmat érez. Lássuk hát a coronarográfia eredményét, íme:

 

1. kép. A szívkatéterezéshez a bal oldali a. radialis punctiot választottam (jól tapintható artéria mellett), révén a bal oldali mammaria, amely a subclavia főágból ered, innen könnyen festhető. Ezen a képen máris látjuk magának az a. subclaviának a meszes, teljes occlusioját.

 

2. kép. A képen a LIMA festődését látjuk, és itt azonnal észrevehető, hogy eredése után kb. 1 cm-rel egy hatalmas oldalág fut el a mellkas laterális része felé. Illetve, igencsak meglepő módon a kontrasztanyag a befecskendezés után visszafelé kezd el áramlani a LIMA ágból.

 

3. kép. Amint látható, a LIMA ágból eredő mellékág ellátja a bal mellkasfal nagy részét, továbbá késői fázisban egy kollaterálist ad az a. subclavia distalis részéhez.

 

4. kép. Ezen a képen, immár jobb oldali a. radiális punctiot követően a bal coronária rendszer angiogrammja látható. A képen a lefelé futó jól fejlett ág a LAD. Látható rajta a sebészileg felvarrt LIMA, melyben a kontraszt, furcsamód, visszafelé áramlik a subclavia és a bal felső végtag distalis részei felé.

 

5. és 6. kép. Itt egy jól működő v. saphena graft látható, amely az első marginális ág területét látja el.

 

7. kép: Ez a jobb coronáriához futó v. saphena graft, amely szintén megfelelően működik.

 

Némileg egyedi az eset, de akinek van kedve kicsit elgondolkodni, íme néhány kérdés:

a.) Nyugalomban a beteg felső végtagja panaszmentes az occludált subclavia ellenére. Ez hogyan magyarázható?

b.) Miért függ össze a bal végtag aktivitása az anginás panaszokkal? Hogyan nevezhetnénk el a jelenséget?

c.) Milyen módon segíthetnénk a betegen? Szóba jön-e vajon bármiféle interventio esetleg újabb műtét?

 

 

A megfejtés megtekintéséhez kattints ide!