Az előző eset egy szignifikáns bal-jobb shunt-öt okozó ASD-ről szólt. Most pedig egy szintén bal-jobb shunt-tel járó septum defektus kerül bemutatásra, mely ezúttal a kamrai sövényre localisalható. Betegünk 66-os születésű férfi, akit korábban Fallot tetralógia miatt rekonstruáltak. A műtét során a VSD záráson kívül infundibulum resectio történt. A beutalón jobb Tawara-szár blokkot említenek még, melynek hátterében állhat nyomás- vagy volumen terhelt jobb jobb kamra. Ismert volt ezen túl residualis VSD-je is – a VSD zárás nem minden esetben tökéletes. A residualis VSD nem feltétlenül jelent reoperációt, azonban ha más okból hozzá kell nyúlni, akkor célszerű lehet foglalkozni vele.
Az aorta gyök alatt, a rekonstruált membranosus septumnak megfelőlen látható az a markáns systoles jet, mely a residualis VSD-t mutatja. Ellentétben a korábbi ASD-s esettel, ezúttal a bal kamra tágult jelentős mértékben – habár a jobb kamra esetén is mérsékelten emelkedett végdiastoles térfogat határozható meg (LVEDVi: 174ml/m2 vs RVSVi: 126ml/m2). A bal kamra systoles funkciója jó (LVEF: 54%), míg a jobb kamra ejekciós frakciója közepesen csökkent (RVEF: 42%). A verőtérfogatok esetén ennek megfelelően – a korábbi ASD-s esettel ellentétben – a bal kamrai verőtérfogat emelkedett (LVSVi: 94ml/m2 vs RVSVi: 53ml/m2).
Az átáramló vér mennyiségének meghatározásához 2D fázis kontraszt technika alkalmazásakor a kérdéses áramlás irányára merőleges szeletpozíció megtervezésére van szükség. Ennek a módszernek a neve: “through-plane flow”. A shunt-ön átáramló vér ábrázolása viszont akkor látványos, ha a szelet követi a jet irányát. Ilyenkor “in-plane flow” módszerről beszélünk. Az MR berendezés vezérlő felületén be kell állítani, hogy melyik irányú áramlásra legyen érzékeny az aktuális mérés.
A korábbi ASD-s esethez hasonlóan a shunt mértékét a pulmonalis és systemas perctérfogat közötti arány mutatja. Ennek a kvantifikálására az aorta és a pulmonalis billentyűre döntött nézeteken futtatjuk a fázis kontraszt áramlás méréshez való szekvenciát. Az áramlás kiértékeléséhez körbe kell rajzolni az erek kontúrjait a szívciklus minden fázisában. Minden képpont egy voxelt reprezentál. A színkód egyrészt mutatja az áramlás irányát, másrészt a sebességét. A szoftver összeszámolja minden éren belüli képpontban a sebességet és ez alapján megállapítható, hogy a szívciklus adott fázisában mennyi vér áramlott át. Amennyiben valamennyi fázist összegezzük, akkor pedig egy áramlási görbéhez jutunk. A görbe alatti terület mutatja a perctérfogatot. Jól látható, hogy a piros színnel reprezentált aortás görbe alatti terület jelentősen meghaladja a zöld színnel jelzett pulmonalis görbéét. A Qp/Qs 1,5 felett szignifikáns. Ebben az esetben 2,27-nek mértük. Tehát a bal kamrára jelentősen több volumen terhelés jut. A pulmonalis regurgitatio elenyésző volt ebben az esetben (PA Rf 3%), habár rekonstruált Fallot tetralógiában gyakorta a pulmonalis regurgitatio okoz jobb kamra volumen terhelést.
Az ASD-vel összehasonlítva tehát VSD esetén szintén emelkedett a Qp/Qs arány, de a jobb kamra helyett elsősorban a bal kamra fog kitágulni a volumen terhelés miatt. A verőtérfogatok aránya ellentétes a két fajta sövényhiány esetén. Legközelebb szemügyre vesszük, hogy hogyan alakul a Qp/Qs Eisenmenger szindrómában.
Köszönetet szeretnék mondani Temesvári Andrásnak, Bálint Hajnalkának és a GOKI CUCH szakrendelés összes dolgozójának.